Az égi fény hírnöke – a Sólyom lelki üzenete

A Sólyom egy közepes testű ragadozó madár. Kiemelhető az éles látása és az elegáns szárnyalása. Az éghez, a Naphoz kapcsolódik. Istenek hírnöke, így minket is összeköt a saját belső intuíciónkkal.

A Sólyom a sólyomalkatúak rendjébe tartozó madárcsoport. Feltehetően Dél-Amerika területén alakultak ki, ma is ott él a legtöbb fajuk. A világon szinte mindenhol előfordul, az Antarktiszon és néhány afrikai szigeten nem telepedett meg.

Közepes méretű ragadozómadár, tollazata nem feltűnő. A nőstény nagyobb a hímnél. A szárnyfesztávolságuk nagy, farkuk hosszú és karcsú. A csőrük erőteljes, legörbülő. A lábuk rövid , erőteljes, hegyes körmökkel felszerelt, ezek segítségével csap le áldozatára. A látásuk kitűnő. Gyorsan, elegánsan repülnek.

Nappali ragadozók, kisebb állatokat (emlősöket, hüllőket, kétéltűeket, rovarokat) ejtenek el. Dögöt is fogyasztanak. Gyér növényzettel borított mezőségeken a leggyakoribb, ott vadászik. Hegyekben, erdős területeken ritkábban fordul elő.

A monogám párok gyakran vadásznak együtt. Szaporodási időszakban általában 2-4 tojást raknak. Fákon, sziklaoldalban, de épületek tetején is költenek.

Nagyon jól idomítható állat, a középkorban az idomított Sólymokat vadászatra használták. Csak a nemesség tarthatta, a köznépnek tiltva volt. Ma a sólyomvadászat leginkább az arab területeken élő hagyomány.

A Sólyom szimbolikája több ragadozó madáréval (például Sas, Karvaly, Kánya) átfed. A ragadozó madarak több kultúrában is az uralkodó osztály, a harcosok szimbólumai. Attila, hun király jelképe is Sólyom volt. A középkori lovagok is gyakran választották jelképükké, de ebben az időszakban a feudális rendet, a nemesi létformát is kifejezte.

Az erőteljes ragadozó madarak az égi nemzőerő megjelenítői, több népnél (például a magyaroknál az egyik Sólyommal azonosított Turulmadár – lásd később) ősi totemállatok, amelytől a népüket eredeztetik.

Hódító birodalmak is gyakran választanak ragadozómadarat jelképükké (például a náci Németország). Kínában a háború pusztító erejét fejezi ki a Sólyom. Hészidosz egyik állatmeséjében – amely az európai irodalom egyik első állatmeséje – az erőt, az erőszakot jeleníti meg a Csalogányt a karmai között tartó Sólyom.

A kereszténységben szembeállításra kerül a vad és a szelídített Sólyom: az egyik a gonosz gondolatok, a másik a keresztény hitre tért pogány megjelenítője. A Nyulat tépő Sólyom pedig a bujaság, női princípium feletti győzelem jelképe volt a középkori ábrázolásokon.

A Sólyom szoláris, Naphoz kapcsolódó jelkép. Több kultúrában istenekhez, főistenekhez kapcsolják. Egyiptomban Hóruszt ábrázolták Sólyomfejjel vagy Sólyom alakban, így a fáraók egyik jelképe is. Hóruszhoz kötik az ember spirituális részét, amely túléli a halált. Ré napisten és Ízisz szélistennő mivoltát is megjelenítette. A skandináv mitológiában Ódin és Loki egyik megjelenési alakja, de Freya, a szerelem és a Tavasz istennőjének egyik attribútuma is. A görögöknél Apollón madara, a napisten hírnökként használta. A hindu istenkirály, Gjatri közlekedési eszköze is Sólyom.

Az ég hírnökének, az égi erő hordozójának tekintik a Sólymot. Az ókori görögöknél gyógyításban és jóslásban használt madár volt. De más kultúrákban is gyógyító, mágikus-spirituális erőt kapcsolnak hozzá, hiszen istenségekkel van kapcsolatban, az ő üzeneteik hírvivője.

A szárnyalás képessége miatt kapcsolódik hozzá a magasság, felemelkedés – átvitt értelemben is: a Sólyom megjeleníti – isteni kapcsolatai révén is – szellemi felemelkedést, a transzcendenciát, az égi elvet. Hozzá kapcsolódik a szabadság, fényesség és remény is.

A ragadozó madártól való eredeztetés több szibériai és belső-ázsiai népnél is megjelenik, a sámánok eredettörténetében is gyakori elem.

A magyar eredetmonda totemállata, a Turul is feltételezhetően Sólyom, azon belül Kerecsensólyom. A monda szerint az árpádháziak ősanyja, Emese álmában megjelenő Turul madártól fogant Álmos, így tőle eredeztethetők az Árpád-házi királyok . Ez hangsúlyozza a királyi ház égi eredetű hatalmát, természetfeletti eredetét. A hun-magyar azonosság egyik bizonyítékénak tekintették azt, hogy Attila pajzsán is egy koronás Turul volt.

A pásztornépek az ismeretlent és kiszámíthatatlant látták a ragadozó madarakban, így a magyar néphitben is égi hírnökként jelenik meg. Kifejezi a magyarság összességét, megmaradását, az égiektől eredeztetett királyait. Ady költészetében a Turul a meddő múltban élés, a maradiság szimbólumaként jelenik meg.

A magyar népmesékben megjelenő Sólyom alakváltáshoz kapcsolódik, amelyben az ősi hit alakváltó táltosai jelennek meg. Az égbe ragadtatás, a felmagasztalódás megjelenítője.

A Sólyom éles szemével fentről, a magasból kémleli a földet. A legapróbb mozgást is azonnal kiszúrja. Semmi nem kerüli el a figyelmét. Egyszerre látja az egészet és a legapróbb részleteket. Megtanulhatjuk tőle mi is azt, hogy az életünkre madártávlatból is rálássunk: észre vegyük a zsákutcákat, az új utakat, és a kis virágokat is az út mentén. A Sólymot nézve felmerülhet bennünk: Milyennek látom az életemet? Képes vagyok a mindennapi gondokból kilépve meglátni a távlati értelmét? Észreveszem benne a legapróbb kincseket is?

Hosszú távokat tesz meg, akár kontinenseket szel át. Bátran szembe néz az ellenséggel, és vakmerően lecsap az áldozatára. Ezzel minket is kalandra hív. Hogy merjünk új dolgokba belevágni. Szembenézni a külső ellenséggel és a belső árnyakkal. Megfogalmazódhat bennünk: Ismerem a céljaimat? Merem követni őket? Milyen külső és belső tényezők akadályoznak meg ebben?

A Sólyom a Nap madara, így életerőt, új energiákat hoz az életünkbe. Istenek hírnöke, így minket is összeköt a belső mélységeinkkel és magasságainkkal, a belső hangunkkal, az intuíciónkkal. Megpendíti bennünk a kérdést: Átadom magam az intuícióimnak? Tudom értelmezni a belső hangom üzenetét? Mit akar nekem mondani?

Az égi fény hírnöke - a Sólyom lelki üzenete
Az égi fény hírnöke – a Sólyom lelki üzenete
  • Jeanne Ruland: Az állatok ereje végigkíséri életünket. Bionergetic Kiadó, 2005
  • Vígh Éva: Állatszimbólumtár. Balassi Kiadó, Budapest, évszám nélkül
  • Jankovics Marcell: Jelkép-kalendárium. Csokonai Kiadó Kft., 1997.
  • Bethsabée Blumel – Michel Guillemot: Szimbólumok lexikona – Larousse. Saxum Kiadó Kft., 2009.
  • Pál József – Újvári Edit – Andrási Judit et al.: Szimbólumtár – Jelképek, motívumok, témák az egyetemes és a magyar kultúrából. Balassi Kiadó; online verzió: ttp://www.balassikiado.hu/BB/netre/Net_szimbolum/szimbolumszotar.htm
  • Hans Biedermann: Szimbólumlexikon. Corvina Kiadó, 1996
  • Hoppál Mihály – Jankovics Marcell – Nagy András – Szemadám György: Jelképtár. Helikon Kiadó, 2010
  • Tánczos Vilmos: Folklórszimbólumok. Kriza János Néprajzi Társaság, Kolozsvár, 2006
  • Colette Baron-Reid: Segítő állataink szellemének üzenete. Bioenergetic Kft., 2020
  • https://hu.wikipedia.org/wiki/S%C3%B3lyomf%C3%A9l%C3%A9k

Megosztanád a gondolataidat, tapasztalataidat? Csatlakozz a Facebook csoportunkhoz!

Ha nem szeretnél lemaradni az aktuális időszak lelki tartalmairól, szimbolikájáról, iratkozz fel Hírlevelünkre.

Ez az oldal az EU-s előírásoknak megfelelően sütiket használ. Kérem, engedélyezze a sütik felhasználását! További információ: info@lelekzugoly.hu

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás