A Farkas szimbolikája kettős: egyrészről nagyra becsült totemállat, istenek attribútuma, így a közösség vezetése, az ősökkel való kapcsolat tartozik hozzá; másrészről a halálhoz, az alvilághoz, a sötétséghez tartozó állatnak tartják, és olyan tulajdonságokat kapcsolnak hozzá, mint a mohóság, falánkság, kirekesztés.
A Farkas több szálon is kötődik az őszhöz: a Mérleg és a Skorpió között található a Farkas csillagkép, valamint három októberi szenthez is kapcsolódik: Ferenc, Gellért és Wolfgang. A pásztorok Szent Mihály napi farkasünnepe is ősszel van. Emellett a szimbolikájában megtalálható a halál, ami szintén kapcsolódik az őszi Skorpió időszakkal.
Farkas a természetben
A farkas Európa legnagyobb testű ragadozója. Intelligens, kitűnő a szaglása, kitartó és gyors. A farkasok korábban elterjedtek voltak egész Európában, így hazánkban is. Az intenzív vadászat és az erdős területek visszaszorulása miatt erősen lecsökkent a számuk, a természetvédelmi törekvéseknek köszönhetően mostanában kezdenek visszatelepülni. Már hazánk egyes területein, elsősorban az Északi-Középhegységben is stabilan jelen vannak.
Az egyik legfontosabb tulajdonsága, hogy falkában él, amelyet szilárd hierarchia jellemez. Közösen vadásznak, így jól kommunikálnak, együttműködnek egymással. A területüket agresszíven védik.
A Farkas a mitológiában
Az ókori görögöknél Apollón szent állata. Az időt szimbolizáló háromfejű állat bal oldali feje farkasfej, a múlt és a pusztítás jelképe. A farkashoz kapcsolódó mítosz Lükaon, Árkádia királyának története, aki véráldozatot mutatott be Zeusznak, aki haragjában farkassá változtatta.
A rómaiaknál Mars hadisten szent állata, elsősorban a harchoz szükséges tulajdonságai, lelkesedése, bátorsága, kitartása, ügyessége miatt. A mitológia szerint Róma alapítóit, Romulust és Remust anyafarkas táplálta, akit apjuk, Mars küldött.
A Bibliában is sok helyen megjelenik, szinte minden esetben negatív alakként. A pásztor példabeszédhez és szimbólumhoz is kapcsolódik: meg kell védenie a nyáját az őket szétkergető farkasoktól. A farkas elvadult természetét megszelídítő szentek: Assissi Szent Ferenc (akinek a farkas az egyik attribútuma) megszelídítette a Gubbio lakóit fenyegető vad farkast. Szent Gellért a legenda szerint meggyógyított egy kunyhójába betévedt, sebesült farkast. A bűnök közül a farkas a Falánkság, Rablás és Mértéktelenség kifejezője.
Az észak-európai törzsi kultúrákban a farkas nagyra becsült totemállat. A germánoknál a győzelem szimbóluma, Ódin / Wotan és a valkűrök farkason lovagoltak. A skandináv mitológiában megjelenő óriásfarkas, Fenrir az emberi és isteni világrend ellen támadó alvilági erő.
Az amerikai indiánok vezetőnek, tanítónak tekintették, a sámánok gyakran farkasbőrt viseltek. Farkashoz kapcsolt tulajdonságok: nagyvonalúság, kreativitás, jólét, alkalmazkodóképesség, elégedettség, beleérző képesség, tiszta érzékelés, ösztönösség, szabadságszeretet, hűség.
Kínában a mennyország palotáját egy farkas őrzi. A hinduknál és a perzsáknál a sötétség, az éjszaka állataihoz tartozik.
A Farkas a néphitben
A nyugati kultúrában a jelentéskörét a kegyetlen jellege és alvilághoz kapcsolódó jelentésköre határozta meg. A rómaiak szerencsétlen előjelnek tekintették a farkas megjelenését. A középkori enciklopédiákban kegyetlen, falánk vadállatként jelenik meg, aki kínozza, marcangolja az áldozatát, ahogyan az ördög, mielőtt levinné a pokolba.
Az ősi magyar hitvilágban két olyan nagyra becsült állat van, amelynek a nevét nem szabad kimondani, csak az egyik tulajdonságával utalnak rá: ez a szarvas és a farkas. A farkashoz negatív jelzőket kapcsoltak, a fene szó is a farkas szó archaikus alakja lehet, amely kifejezés egyfajta ártó szellemet jelöl. A táltosok egyik próbatétele volt a farkas, mint negatív erő legyőzése. A magyar népi hit szerint a holdfogyatkozáskor a Holdat farkas, kutya vagy sárkány falja fel. A farkas egyes testrészeit mágikus erejűnek vélték.
Az európai és magyar kultúrában sok esetben a kutyával összehasonlítva a szabadság és erő kifejezője.
A Farkas a népmesékben
Valószínűleg a farkas és a mese kapcsán elsőként a gyerekkori klasszikus, a Piroska és a farkas jut eszünkbe, így azt gondolhatnánk, hogy a farkas egy negatív mesei szereplő. Ellenben, a magyar varázsmesék túlnyomó többségében a farkas segítő állatként jelenik meg: útbaigazítja a hőst, eljuttatja távoli vidékekre, segít neki a táltos paripa megszerzésében, vagy sokszor újraéleszti őt.
A Farkas lelki üzenetei
A farkas megtanít minket a falka, a közösségünk fontosságára, a rend, az önfeláldozás, az együttműködés és kommunikáció értékére. Ez átfordulhat a negatív oldalára is: a túlzott csoportnyomás vagy a kitaszítottság-érzés, magány formájában.
Egy vad, alvilághoz, sötétséghez kapcsolt állat, amely a pusztulás, a halál, az elnyeletés tematikáját is megrezegteti bennünk. De ez az erő megszelídíthető (a farkas háziasításából lett a kutya), és így segítővé válhat. Ha szembe nézünk saját sötét oldalunkkal, megtalálhatjuk benne a az erőforrásainkat, a szabadságunkat.
Kitartó vadász, védi a területét – ezzel megtanít minket is a cél iránti kitartásra, a saját határaink védelmének fontosságára. Negatív oldalára átfordulva viszont megjelenhet a ki nem elégíthető vágyak falánksága és mohósága.
Sok hagyományban szent vezető, totemállat, így ha figyelünk rá, nekünk is segíthet meghallani és követni a belső hangunkat, az ösztöneinket, az őseink üzenetét.
Felhasznált irodalom:
- Bethsabée Blumel – Michel Guillemot: Szimbólumok lexikona – Larousse. Saxum Kiadó Kft., 2009.
- Pál József – Újvári Edit – Andrási Judit et al.: Szimbólumtár – Jelképek, motívumok, témák az egyetemes és a magyar kultúrából. Balassi Kiadó; online verzió
- Hans Biedermann: Szimbólumlexikon. Corvina Kiadó, 1996
- Hoppál Mihály – Jankovics Marcell – Nagy András – Szemadám György: Jelképtár. Helikon Kiadó, 2010
- Tánczos Vilmos: Folklórszimbólumok. Kriza János Néprajzi Társaság, Kolozsvár, 2006
- Jeanne Ruland: Az állatok ereje végigkíséri életünket. Bionergetic Kiadó, 2005
- Vígh Éva: Állatszimbólumtár. Balassi Kiadó, Budapest, évszám nélkül
- https://wwf.hu/archiv/szurke-farkas
Inspirációs feladatok
- Olvasd el a Vízi Péter és Vízi Pál című népmesét! Melyik jelenet, meserészlet fogott meg leginkább? Hogyan kapcsolódik ez hozzád, az életedhez? Rajzold le vagy fesd meg ezt a jelenetet, meseelemet! Milyen címet adnál a képnek?
2. Gondold végig! Hogyan véded a saját határaidat? Tudsz másoknak nemet mondani? Mennyire akarsz megfelelni a külső elvárásoknak? És saját belső elvárásaidnak? Keress műalkotást, Dixit kártyát vagy bármilyen képet arról, ami kifejezi számodra a saját védelmedet!
3. Menj ki a természetbe, csukd be a szemed, és vegyél néhány mély lélegzetet! Idézd meg magadban a Farkast! Milyen formában jelenik meg? Melyik erejére lenne leginkább szükséged a mostani életedben? Hogyan tudnád ezt az erőt megidézni magadnak? Ha haza értél, készíts képet a megjelenő érzésekről, gondolatokról? Milyen címet adnál a képnek?
Ha megosztanád a gondolataidat, tapasztalataidat, jelentkezz be Facebook csoportunkba.
Ha nem szeretnél lemaradni az aktuális időszak lelki tartalmairól, szimbolikájáról, iratkozz fel Hírlevelünkre.