A Húsvét egy keresztény ünnep, de pogány hagyományokban gyökerezik. Az Ostara a kelta tavasz- és termékenységünnep, amely a tavaszi napéjegyenlőséghez kapcsolódik. Fontos elem mindkét ünnepnek a nyúl és a tojás. Az ünnepkör lelki lenyomata az áldozat és újjászületés, a testi-lelki megtisztulás és egyensúly.
"Ami a tavasz a természetben, az a húsvét a lelkekben; ünnepe annak az ébredő s kikéredzkedő életnek."
Prohászka Ottokár
A húsvéti ünnepkör eredendően egy régi tavasz– és termékenységünnep, amely során az új évszakot, az éledő természetet ünnepelték, és több termékenység-varázslat is kapcsolódott hozzá. Ezt a pogány ünnepkört olvasztotta magába a keresztény Húsvét, amikor Jézus haláláról és feltámadásáról emlékezünk meg.
A Húsvét egy mozgó ünnep, minden évben más napra, de jellemzően a Kos időszakra esik. A tavaszi napéjegyenlőséghez igazítják, az azt követő holdtölte utáni első vasárnap Húsvét vasárnapja.
Energiák a természetben
A Húsvét és az „elődje”, az Ostara a tavaszi napéjegyenlőséghez kötődik, így az energiáira jellemző a fény és sötét, a téli hideg és a nyári meleg egyensúlya.
Húsvét környékén a természetben az élet legyőzi a halál, mindenhol az újjászületés, az új élet nyomaira bukkanunk. Az Anyatermészet felébred a téli álmából, feltámad hamvaiból.
A föld termékenysége mindenhol egyértelműen látható, érzékelhető: rügyek, hajtások, bimbók, virágok sokaságában, színeiben és illataiban úszik a táj. Az ébredező világ teljes pompájában mutatkozik meg.
Kapcsolódó ünnepek
A keresztény Húsvét
A keresztény Húsvét ünnepköre Jézus keresztre feszítéséhez és feltámadásához kapcsolódik. Virágvasárnap a Húsvét előtti vasárnap, amely napon körmenetekkel emlékeznek meg Jézus Jeruzsálembe való bevonulásáról. Nagycsütörtök az utolsó vacsora napja, majd ezt követő napon, Nagypénteken feszítették Jézust keresztre. Nagyszombat a pogány germán téltemető tűzgyújtás hagyományaiból merítkezve tűzszentelő nap. Jézus feltámadására emlékezünk Húsvét vasárnapján.
Húsvét hétfőt már nem egyházi, hanem inkább világi eseményekkel tarkított: ez a locsolás napja, ami elsősorban a fiatalokat érintő szokás. A locsolkodás egyfelől erotikus tartalmú, termékenység-varázslásból eredő szokás; másrészről keresztény gyökerei is vannak, ugyanis az ősi keresztényeknél Húsvét környékén volt szokás a vízbe merítéssel történő keresztelés.
A zsidó Pészah
A zsidók Pészah idején ünneplik az Egyiptomból való kivonulást. Ez az elkerülés, a szabadság nyolc napos ünnepe. Ide kapcsolódik a kovásztalan kenyér (pászka) megünneplése is, ami szintén az egyiptomi fogsághoz kapcsolódik. Mivel mindig tavaszra esik, így egyben tavasz ünnepe is, e tájban mutattak be áldozatokat az első terményekért.
A kelta Ostara
A kelta, ógermán és újpogány szokások szerint a tavaszi napéjegyenlőségkor, március 21-én, vagy azt azt követő holdtöltekor, más hagyományok szerint az ibolya nyílásakor ünneplik Ostara ünnepét. Ez a tavasz első napja, az ellentétek (fény-sötét, férfi-nő, látható-láthatatlan) tökéletes egyensúlyának időszaka.
Eostre vagy Ostara ógermán tavaszistennő ünnepe ez. Ő a termékenység, föld és a Hold istennője is, ő felelős a termésért, az állati szaporodásért, a földi vegetációért. Jelképe a nyúl és a tojás.
Az új élet, a növekedés, a termékenység ünnepe. Az ünnephez kapcsolódik a természet, a földdel való munka, a külső és belső megtisztulás rítusa is.
Kapcsolódó szimbólumok
Hamu
A Húsvéthoz szorosan hozzákapcsolódik a hamu szimbolikája. Maga a Húsvéti ünnepkör eleje, a Nagyböjt a Hamvazószerdával kezdődik. Keresztény szokás a barkaégetés is, aminek a hamujával keresztet rajzolnak. Sok más vallásban is fontos szimbólum: a múlandóság, gyász, bűntudat, alázat jelképe. Beavatási, megtisztító szertartásokban is használják. A jelentéskörébe tartozik a feltámadás és az új élet lehetősége, amely az elégő, majd hamvából újraéledő Főnix szimbolikájában jelenik meg legerősebben.
Kereszt
A kereszt elsősorban Jézus keresztre feszítése miatt kapcsolódik a Húsvéthoz. Az egyik legrégebbi és legelterjedtebb szimbólum, egyike a négy alapvető geometriai alakzatnak. A négyes szám kapcsolódik hozzá, amely a kifejlődés, a tökéletesség, a stabil világ jelképe. A kereszt a világ középpontja, a világrendszerező elv , ami a négy égtáj ábrázolásában is megjelenik. A vízszintes vonal a pozitív, aktív, férfias, szellem, intellektualitás megjelenítője, míg a függőlege vonal a negatív, földi, racionális, passzív, nőies energia jelképe.
A kereszténységben a Megváltó szenvedését, az üdvözölést, a halál és a bűn feletti győzelem megjelenítője. Középkorban úgy vélték, Krisztus keresztjét a Tudás vagy Élet Fájából faragták, ami egy olyan fa, aminek a gyökere a pokolban ered, az ágai a mennybe nyúlnak, és ágai között tartja a világot.
Tojás
A tojás fontos eleme a Húsvét és az Ostara ünnepének. A tojás az élet csírája, a termékenység, megújulás, új élet megjelenítője. A sárgája a Nap aranyló fényét jelképezi. Az újjászületés, az életben rejlő lehetőségek szimbóluma.
Nyúl
A nyúl is fontos eleme a Húsvét és Ostara ünnepkörének. A mezei nyúl Eostre istennő attribútuma, de más holdistennőkhöz is kapcsolódik. Szaporasága miatt a termékenység, szexualitás és női ciklusok szimbóluma.
A Húsvét lelki üzenetei
A Húsvéthoz kapcsolódik a megtisztulás, a mentális és fizikai nagytakarítás ideje. Lehetőséget ad, hogy a saját személyes fejlődésünk érdekében megtaláljuk magunkban a belső egyensúlyt és a tisztaságot. Felmerülhet bennünk a kérdés: Életem mely területei igénylik a tavaszi nagytakarítást? Mely területe billent ki az egyensúlyából? Hogyan tudok egyensúlyt teremteni az életemben? Mire számíthatok, ha megtaláltam az egyensúlyt? Mitől kell megtisztulnom? Mit kell elengednem, amik visszatartanak?
A természet ébredése, újjászületése minket is arra hív, hogy több időt töltsünk a szabadban. Hogy felfedezzük a tavasz jeleit, a hangokat, színeket, illatokat, hangulatokat, energiákat. A kerti munka, a földdel való tevékenység is jó hatással lehet ránk. Megpengeti bennünk a kérdéseket: Milyen színnel, illattal jelenik meg bennem a tavasz? Milyen magokat ültessek? Mit kell megművelnem?
A jelentésköréhez kapcsolódik az áldozat. A feltámadás. A hamvainkból való újjászületés. Felveti bennünk a kérdést: Mit kell feláldoznom magamból, hogy újjászülethessek? Milyen áldozatokat hoztam, hozok az életemben? Mit szolgálnak ezek az áldozatok?
Felhasznált irodalom
- Antalfai Márta: Alkotás és kibontakozás. A Katarzisz Komplex Művészetterápia elmélete és gyakorlata. Lélekben Otthon Közhasznú Alapítvány, 2016.
- Jankovics Marcell: Jelkép-kalendárium. Csokonai Kiadó Kft., 1997.
- Lidia Pradas: Boszorkányok megtalált varázskönyve – Mágikus gyakorlatok és varázslatok a benned élő boszorkány felébresztésére. Bioenergetic Kft., 2021
- Ann-Marie Gallagher: Boszorkánybiblia – A mágia és a bűbáj kézikönyve. Alexandra Kiadó, 2008
- Lindsay Squire: Természetmágia – Útmutató az Erdei Boszorkától. Bioenergetic Kiadó Kft., 2022
- https://jelesnapok.oszk.hu/prod/nyito
- https://hu.wikipedia.org/wiki/P%C3%A9szah
Inspirációs feladatok
Készíts húsvéti kollázst! Keress az ünnepkörhöz kapcsolódó tárgyakat, terményeket, bármit! Rakj ki belőle egy alkotást, ami kifejezi számodra a Húsvét energiáit! Adj címet a kollázsnak!
Keress mesét, verset vagy haikut a Húsvéthoz! Készíts hozzá illusztrációt, és adj címet a képnek!
Menj ki a természetbe, szívd magadba az energiáit! Csukd le a szemed, vegyél néhány mély lélegzetet! A kilégzésekkel lassan engedd el a benned lévő feszültséget! Találd meg magadban az áldozat érzését! Hagyd, hogy megjelenjenek benned ennek kapcsán érzések, gondolatok, színek, emlékek! Ha haza értél, készíts ezekről egy rajzot, és adj címet a képnek!
Megosztanád a gondolataidat, tapasztalataidat? Csatlakozz a Facebook csoportunkhoz!
Ha nem szeretnél lemaradni az aktuális időszak lelki tartalmairól, szimbolikájáról, iratkozz fel Hírlevelünkre.