Már ősidők óta megünneplik a különböző kultúrákban a téli napfordulót. Az eddig hosszabbodó éjszakák helyett a nappalok hossza kezd növekedni: a sötétségből még álmosan és gyengén, de megszületik a fény. Ez a fordulat fontos történelmi eseményeket és istenek (újjá)születését ihlette. És a hétköznapi emberek életébe reményt hozott, hogy a tél démonai legyőzhetők.
"A téli napfordulókor újjászületik a nap, és visszatér a fény. Az élet körforgása pedig megy tovább." Papp Dóra
Energiák a természetben
Ez a leghosszabb éjszakák és a legrövidebb nappalok időszaka. Ez a sötétség legmélyebb pontja, az éjszaka uralkodik a természetben. De a legmélyebb ponton jön el az átfordulás: téli napfordulóval lassan, nagyon lassan, de elkezdenek hosszabbodni a nappalok. Megszületik a fény. Elhozza az eljövendő fényes napok ígéretét. Az évkerék a fogyatkozásból átbillen a növekedés időszakába.
Ugyan a téli napforduló után a fény erősödik, de a tél kemény, fagyos része még előttünk áll. A földek, a mezők fagyottak, látszólag élettelenek. A természet mezítelenül, áll a zöld ruhája nélkül. De az életerő, a magok ott szunnyadnak a mélyben, és várnak a tavaszra, hogy szárba szökkenhessenek.
Most csak az örökzöldek adnak némi színt, már az őseink is ezekkel díszítették fel az otthonaikat. A kelták úgy tartották, hogy a jó szellemek ilyenkor az örökzöldekben lelnek menedéket. Az újjászületést, a megújulást szimbolizálják, legyőzik a tél démonait és a halált.
A téli napforduló ünnepei
A téli napforduló egy csillagászati jelenség, amelyet már az őseink is ünnepeltek, elsősorban olyan kultúrákban, ahol a napév szerinti időszámítás volt szokásban, és a Napot valamilyen azt megszemélyesítő isten képében tisztelték. Ezek a kultúrák a téli napfordulót, mint a napisten újjászületését ünnepelték.
A kereszténység előtti és pogány hiedelmek, szokások nagy része a Karácsony ünnepkörébe is átkerültek.
A kelta Yule
A kelták és újpogányok egyik napünnepe a Yule, amit a téli napfordulókor, december 21-én vagy 22-én ünnepeltek. A Yule szó a skandináv Yul (kerék) szóból ered. Az évkeréknek az a pontja, amikor a ciklus újraindul.
Más források szerint a latin „iocus” szóval közös eredetű, amelynek jelentése vidámság, enyelgés, tréfa, vidámság ideje. A „Yule-tide” az angolban a karácsnyi időszak világias elnevezése. Télközépnek, vagy Anya-éjnek is nevezik. Ez utóbbi kifejezés abból ered, hogy a hitük szerint a Samhain időszakban meghaló isten ilyenkor születik újjá.
Élet – halál – újjászületés örökös körforgásának, a hidegen és sötétségen felülkerekedő Élet, a fény sötétség feletti győzelmének ünnepe ez.
Yule ünnepére az otthonaikat örökzöldekkel díszítik, főleg magyalt (védelem), fagyöngyöt (termékenység, védelem, béke), borostyán (az élet folytonosságának ígérete, halhatatlanság), fenyőtobozt (öröm) használnak. Az ezekből készült koszorúk a ciklust, a körforgást jelképezik.
A Yule-fa szintén egy örökzöld fa, amit gyertyákkal, díszekkel, szárított gyümölcsökből készült füzérekkel díszítenek. A nap születését, az ég és föld kapcsolódását, a halhatatlanságot és az univerzumot jelképezi.
Angliában, Franciaországban, a skandináv és délszláv népeknél szokás manapság is a Yule-tuskó. Ez egy feldíszített farönk, amelyet a 12 napos ünnepkör alatt fokozatosan égetnek el, egy darabját elrakják a következő évre, a hamut pedig szétszórják a házban és a ház körül, amely a védelmet szolgálja.
Az ilyenkor szokásos szertartások célja az elmélyülés, meditáció, a láthatatlan nap és a belső szikra felélesztése. A gyújtott tüzek, gyertyák a belső napunk utáni vágy jelképei, a fény visszacsalogatását, az egyre növő nappalok köszöntését szolgálják. Az ajándékozás a téli nehéz időkben egymás megsegítését, a lakomák a következő évben várt bőséges termést jelképezik.
A keresztény Karácsony
Sokáig Vízkeresztkor, január 6-án ünnepelték Jézus születését, a keleti keresztény egyház ma is ekkor ünnepli a karácsonyt. A keresztény egyház először a 4. században határozta meg Jézus születésnapját december 25-ben. Azáltal, hogy születésnapját a téli napfordulóra tette, Jézus Krisztust jelképesen a legyőzhetetlen nappal azonosította.
E két dátum szétválása nyomán ez az időszak szent időszak maradt: a karácsonyi ünnepkör a Karácsony napjától Vízkeresztig tartó 12 napos ünnep, szent időszak, de már az advent és az erre eső ünnepek (Mikulás, Luca-nap) is ide tartoznak. Egyes népszokások vidékenként más-más napra eshetnek.
Régebben a karácsonyt és az újévet egy napon ünnepelték, innen jön a jól ismert dalban szereplő kiskarácsony és nagykarácsony kifejezés is: nagykarácsony december 25., kiskarácsony pedig az újév, január 1.
Már az ókor óta szokásban vannak az erre az időszakra jellemző lakomák, az ajándékozás, a rokonok és barátok meglátogatása. A középkorban különböző versenyeket, lovagi tornákat, vásárokat rendeztek a Karácsony tiszteletére. Jeles történelmi események is kötődtek ehhez a naphoz, pl. az Artúr mondakör jelesebb eseményei karácsonykor történtek. Több királyt (pl. Nagy Károly vagy Szent István) is ekkor koronáztak meg.
Szintén a pogány és ókori hiedelmekből ered a tűzgyújtás szokása. A fény a sötétség és ártó erők elűzésének legfőbb eszköze. A gyertyák mellett egyes területeken nyírfa-seprüket is meggyújtottak.
A karácsonyfa-állításnak is ókori és pogány gyökerei vannak, majd a 17. században terjedt el Németországból. Maga a fenyő a fény fája, a fenyő és a luc szó is a fény szóból ered, valamint a fenyő a nagy gyantatartalma miatt hosszan és nagy fénnyel ég. A karácsonyi misztérium-játékokban az Ádám és Éva történetét bemutató darabokban az almafát az akkor is zöldellő fenyőfával helyettesítették. A skandinávoknál a világfa téli megtestesítője.
A fenyőfát terményekkel, gyümölcsökkel, édességekkel, gyertyákkal, majd égőkkel díszítik. A gömbdíszek kozmikus jelképek. A karácsonyfán lévő fényeket, gyertyákat először december 24-én este, utoljára január 6-án, Vízkeresztkor gyújtják meg.
Magyarországon először Brunswick Teréz grófnő állított karácsonyfát.
Egyéb ünnepek
Mezopotámiában a téli napfordulókor a Marduk isten világra jövetelét, káosz és sötétség elleni küzdelmét ünnepelték. Az ókori görögök hitvilágában Zeusz ekkor fogott harcba Kronosz és a titánok ellen. A Mithras-kultuszban december 25-én ünnepelték a „Legyőzhetetlen Nap” születésnapját.
Az ókori rómaiak december 17-én a téli napforduló környékén ünnepelték a szaturnáliát. Szaturnusz isten tiszteletére ülték meg, a hagyomány szerint az uralkodása alatti boldog aranykorra emlékezve. Ekkor a szokásos rend felborult: a rangok e néhány napra eltörlődtek, a rabszolgák felszabadultak, a szolgák uraikkal étkeztek. Szokás volt ekkor az ajándékozás, ezen kívül lakomákat, karneválokat tartottak.
Zsidó Hánukká ugyan történelmi eseményhez kötött (Judás Makkabeus i.e. 164-ben kikergette Júdeából a szíriai görögöket), de sok fény-születésre utaló eleme is van: napforduló környékén ünneplik és fontos elme a gyertyagyújtás. Minden nap eggyel több gyertyát gyújtanak meg, ami a napszületést, a napfény növekedését elősegítő szertartásként is értelmezhető (hasonlóan az adventi gyertyákhoz).
Skandinávok Thor és Woden isten tiszteletére máglyákat, tüzeket gyújtottak, hogy fénye és melege elűzze a tél sötét hidegét.
Közép- és Kelet- Európában a téli sötétségben garázdálkodó, a jövő évi termést veszélyeztető démonokat ajándékozással próbálták lekenyerezni.
Magyar hagyományok
A karácsony szavunk szláv eredetű, amely lépő, átlépő, fordulónap, napfordulat jelentésű. Orosz nyelvjárásokban a karácsony szó pusztulást, halált, végórát, gonosz szellemet is jelent. Sok a halálhoz, szellemjáráshoz köthető hiedelem, szokás kapcsolódik a Karácsonyhoz. A néphit szerint Luca-naptól Karácsonyig tartó 12 nap az ártó hatalmak teljességének időszaka, utána a nappalok hosszabbodásával a hatalmuk gyengül.
A Karácsonyhoz, karácsonyi vacsorához kapcsolódtak különböző termény- és egészségvarázslatok, pl. a karácsonyi szalma, a mezőgazdasági eszközök megáldása. A december 24-én éjfélkor kútból vagy forrásból merített víz az úgynevezett aranyvíz, amit emberek és jószágok védelmére is használtak. Az aranyvízbe áztatott alma ezt a kedvező hatást megsokszorozta. Az alma és dió egészségjósló ételek voltak a karácsonyi asztalnál.
Lélekjárás hiedelme is kapcsolódik ide: a karácsonyi vacsora idején a család halottainak, angyaloknak, szellemeknek is terítettek, vagy meghagyták nekik a morzsákat, maradékokat. Egyes területeken úgy hitték, hogy a karácsonyi misék idején a harangszó hatására megnyílik az ég, így az élők és holtak együtt ünnepelhetnek.
A Biblia szerint az első hívők pásztorok voltak így nem meglepő, hogy a népszokásokban is jelentős szerepet kaptak, elsősorban a bajűzésben. Hangoskodással, tűzgyújtással tartották távol a vélt és valós ártókat. A betlehemes játékoknak is fontos szereplői. Kapcsolódó népszokások a regölés és az aprószentek idején végzett vesszőzés.
A téli napforduló lelki üzenete
Az ünnepek kivezetnek a hétköznapokból és egyben rákapcsolnak, összekötnek az évkör generációkat átszövő fonalaival. Az ünnep egy kapu, amin keresztül kiléphetünk a téren és időn túli világba. Egy pillanatnyi csönd, mindent átölelő mosoly. Teljesség a világgal és önmagunkkal. Harmónia, amelyben megtalálhatjuk és megélhetjük belső középpontunkat.
Lehetőség az elmúlt és az eljövendő év végig gondolására, számvetésére. Mit tanultam az elmúlt évben, milyen céljaim, szándékaim vannak a következőre? Mit kell elengednem? Mihez kell több energia? Mihez lenne elegendő kevesebb? Milyen magokat vetettem el? Mit fed el bennem a sötétség? Mit világit meg a megszülető fény? Mivel tudom táplálni a lelkem? Miben hiszek? De a téli napforduló időszaka a nyugalom, a megpihenés, töltekezés ideje. Még fel kell készülnünk az előttünk álló hosszú télre. A kérdéseket elég, ha csak feltesszük magunknak, és hagyjuk, hogy a válaszok a csendben, nyugalomban megszülethessenek.
Az ilyenkor legmélyebb sötétség lehetőséget ad az elmélyülésre, a magunkba figyelésre, önreflexióra. Lehetőségünk van elmerülni a saját sötétségünkben. Meglátni az árnyékunkban a lehetőséget, a rejtett értékeket és erőket. Megtaláljuk benne azokat a kincseket, amelyeket a következő évben felszínre hozhatunk. A napfordulókor bennünk megszülető fény megvilágítja a mélyen elrejtett oldalunkat, és a melege táplálja bennünk azokat a csírákat, amelyek növekedésre, újjászületésre vágynak.
Felhasznált irodalom
- Bethsabée Blumel – Michel Guillemot: Szimbólumok lexikona – Larousse. Saxum Kiadó Kft., 2009.
- Pál József – Újvári Edit – Andrási Judit et al.: Szimbólumtár – Jelképek, motívumok, témák az egyetemes és a magyar kultúrából. Balassi Kiadó; online verzió: ttp://www.balassikiado.hu/BB/netre/Net_szimbolum/szimbolumszotar.htm
- Antalfai Márta: Alkotás és kibontakozás. A Katarzisz Komplex Művészetterápia elmélete és gyakorlata. Lélekben Otthon Közhasznú Alapítvány, 2016.
- Jankovics Marcell: Jelkép-kalendárium. Csokonai Kiadó Kft., 1997.
- Molnár V. József: Kalendárium – Az esztendő körének szokásrendszere. Ős Kép Kiadó, 2009
- Czárán Eszter: Világnak Virága. Szerzői kiadás, 2005
- Bajzáth Mária: Kerek élet fája – Jeles napok mesekalendáriuma. Lampion Könyvek, 2022
- Lidia Pradas: Boszorkányok megtalált varázskönyve – Mágikus gyakorlatok és varázslatok a benned élő boszorkány felébresztésére. Bioenergetic Kft., 2021
- Ann-Marie Gallagher: Boszorkánybiblia – A mágia és a bűbáj kézikönyve. Alexandra Kiadó, 2008
- Lindsay Squire: Természetmágia – Útmutató az Erdei Boszorkától. Bioenergetic Kiadó Kft., 2022
- Magyar Etimológiai Szótár (online verzió): https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-etimologiai-szotar-F14D3
- Magyar Néprajzi Lexikon (online verzió): https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-neprajzi-lexikon-71DCC
- https://hu.wikipedia.org/wiki/Szaturn%C3%A1lia
Inspirációs feladatok
Keress műalkotást, Dixit kártyát vagy bármilyen képet, ami kifejezi számodra a ciklus – körforgás – évkör fogalmát? Mit mond neked ez a kép?
Hallgasd meg csukott szemmel Beethoven Holdfény szonátáját! Engedd, hogy hasson rád a zene! Milyen érzéseket kelt benned ez a zene? Vegyél elő egy papírt és színes ceruzákat! Alkoss szabadon a zenére!
Menj ki a természetbe, szívd magadba az energiáit! Csukd be a szemed, és vegyél néhány mély lélegzetet, lazulj el és figyelj befelé! Hogyan hat rád a téli napforduló? Milyennek éled meg? Milyen színek, szagok, formák vesznek körbe? Milyen testi érzeteket, lelki érzéseket aktivál benned? Ha haza értél, rajzold le a megjelenő érzéseket, emlékeket, hangulatokat! Adj címet a kész alkotásnak!
Megosztanád a gondolataidat, tapasztalataidat? Jelentkezz be Facebook csoportunkba.
Ha nem szeretnél lemaradni az aktuális időszak lelki tartalmairól, szimbolikájáról, iratkozz fel Hírlevelünkre.