A Sárkány sok történetben megjelenő mitikus lény, alakjában a Kígyó és a Madár egyesül. A nyugati kultúrákban ellenséges erőket képvisel, amelyet a hősnek le kell győznie. Vihardémonként is megjelenik a néphiedelemben. A Távol-Keleten szerencsehozó, jóságos lények. Mind a négy őselemet megidézi. Kapcsolódik a bennünk rejlő pusztító vagy teremtő őserővel.
"A sárkányunkat, démonainkat, rossz szellemeinket nem megölnünk kell, mert megölni úgysem lehet őket, és ha mégis megpróbáljuk, legközelebb más irányból támadnak, más alakban; meg kell szelídítenünk őket, hogy minden erejükkel a mi szolgálatunkba állhassanak."
Ara Rauch
Megjelenése
A Sárkány egy mitikus lény, amely a világ számos kultúrájában megjelenik (Afrikában és az amerikai kontinensen nem). Általában egy hatalmas hüllő, sok esetben szárnyakkal, karmokkal. Valószínűleg a dinoszauruszok csontvázai „ihlették”.
A korok és kultúrák mentén megjelenése nagyon változatos, szimbolikája gazdag. Általánosságban, a Sárkány és a Kígyó alakja a különböző mítoszokban felcserélődik, szimbolikájuk összefonódik. Alakjában az állatiasság és a csodás jelleg ötvöződik.
Keleten óriási Kígyó képében jelenik meg. Kínában többféle változatban él: lung, a vizek urának tartott mesebeli, víz alatti palotában élő Sárkány, akit keveréklényként ábrázolnak; a Kelet, a Tavasz, a napfelkelte kékeszöld, jóságos Sárkánya; a nyugat és a halál fehér Sárkánya; vagy az égtájak közepét jelölő sárga Sárkány.
A Sárkány latin elnevezése ‘Draco’, amelynek eredeti jelentése Kígyó, éleslátó. Az ókori görög és római kultúrában a drakón /draco szavak különféle óriáskígyókat jelöltek. A mai nyugati világban leginkább elterjedt megjelenése, a szárnyas, tűzokádó Sárkány képe a középkori hiedelmekből ered. Sokszor több fejjel vagy több farokkal ábrázolják.
Sárkány a mitológiában
Teremtés-mítoszok
A tollal borított óriási Kígyó, a Világkígyó sok teremtésmítoszban megjelenik. A babiloni ősistennő, Tiám gyakran jelenik meg Sárkány alakjában. A babiloni főisten, Marduk egyik szent állata is a Sárkány. A hinduizmusban a teremtés pillanatában Indra Sárkányt (vagy Kígyót) fejez le.
Az egyiptomiaknál Apóphisz, a káosz és a sötétség szimbóluma Sárkányként vagy Kígyóként jelenik meg. Uroborosz, a világmindenséget fenntartó örök körforgás jelképe szintén megjelenhet Sárkány alakban is a Kígyó mellett. Ozirisz (az alvilág ura) egyik attribútuma is a Sárkány, ezzel megidézve a halál és a feltámadás egységét.
A hinduknál Varuna égistennek és Agni tűzistennek is attribútuma, emellett a halhatatlanság italának birtokosa.
A Sárkány az európai mítoszokban
A görög mondákban többször megjelenik a Sárkány. A Püthón nevű Sárkányt Delphoi közelében Apollón győzi le. A nevéből eredő Püthia a delphoi jósda védelmezője, így a bölcsesség és jóslás kapcsolódik az alakjához. Héraklész egyik próbája a Heszperiszek kertjében őrzött aranyalma megszerzése, amelyhez az ezt őrző Sárkányt, Ladónt le kell győznie.
Théba alapítójának, Kadmosznak egy forrást őrző Sárkányt kellett legyőznie. Annak elvetett fogaiból erős harcosok keltek ki, akit a spártaiak ősének tartanak. Az argonauta Iaszón az aranygyapjút egy Sárkány gyomrából szerzi meg. Perszeusz egy vízisárkánytól (vagy Cettől) menti meg Andromédát.
A zsidó hagyományban ellenséges erőket jelent. A Bibliában keveredik a Sárkány és Kígyó képe, de egyéb szörnyek (Behemót, Leviatán, Jónást elnyelő Cet) is ehhez a fogalomkörhöz kapcsolódik. Ezek a lények a káosz megtestesítői, akiket Isten a teremtéskor megkötözött.
A keresztény szimbolikában a sátán, a gonosz megjelenítője. A Jelenések Könyvében a gonosz vörös Sárkány alakjában jelenik meg. Több Sárkányölő szent is van a keresztény hitvilágban. A leghíresebb Szent György, aki páncélos lovagként győzi le a kútban lakó Sárkányt, ezzel megjelenítve a legfőbb rossz legyőzését és a pogányok megtérítését.
A skandináv-germán mitológiában Siegfried legyőzi a kincseket őrző Sárkányt, Fafnirt. A vérétől és megevett szívétől halhatatlanságot, bölcsességet nyert, és megértette a madarak énekét. A Sárkánytól Nibelung gyűrűjét is megszerzi.
A Sárkány szimbolikája a különböző kultúrákban
Teremtő erők és a Sárkány
Több mítoszban, kultúrában a Sárkány a világ teremtése előtti őskáosz, a megfékezhetetlen őserő. Ilyen alakban jelenik meg Apóphisz képében, mint összetekeredett Sárkánykígyó, a még kialakulatlan energiák megtestesülése. Ebben a formájában a Sárkány legyőzése a káosz elűzése, az új rend teremtése.
Teremtő energiák is kapcsolódnak hozzá. A Távol-Keleten a Sárkányhoz kapcsolják a teremtő erők központját. Régi európai hit, hogy ha egy új Sárkány születik, a Föld életereje megújul.
Az antik görög és római kultúrában a Sárkányok föld alatt élő lények, a termékenység urai, misztériumok ismerői, és Delphoi szentélyéhez kapcsolódva jóslatokat formálnak.
Küzdelem a Sárkánnyal
A különböző történetek és mítoszok hatalmas, legyőzhetetlen ellenfele, így a kihívás megjelenítője. A hős feladata, hogy legyőzze – eredetileg leigázza, ne megölje -, ezzel a fejlődést, a magasabb rendű célok elérését idézi meg.
Kincsek és titkok őrzője. A szörnyek, például a Sárkány által őrzött ékkő a titkos tudás, az igazság szimbóluma. Felkutatásuk jelentős kihívást jelenít meg. A kincsőrző Sárkánnyal folytatott harc a fény és sötétség harca, legyőzése a belső tudás megszerzését, a magasabb szintű állapotba jutást képviseli. A kapukat, ajtókat, küszöböket is gyakran szörnyek őrzik, az ezeken való átjutás szintén a titkos tudás megszerzését jelképezi.
Az erő és a hatalom kifejezője. A kínai császárok emblémája, míg a Főnix a császárnőjé. A kelta uralkodók jelképeként is használták, Wales zászlójában ma is látható egy vörös Sárkány. A vikingek hajóorrának díszítő eleme. Több nemesi család és pápa címerállata.
A Sárkány egyéb jelentései
A legtöbb európai nép hagyományában a Sárkány az időjárási jelenségekkel függ össze: forgószeleket, hatalmas viharokat gerjeszt. A vihar által felkorbácsolt hullámok mögött is a vízben lakozó Sárkényok állnak.
Ázsiában a szerencsével kapcsolják össze. Úgy tartják, hogy ő képviseli a felsőbb világokból jövő iránymutatást. Véd a démonokkal szemben. A négy szent állat egyike a Főnix, az Unikornis és a Teknős mellett. A kínai horoszkóp egyik állata. A mesékben gyakran igazságtevő vagy segítő erő megtestesítője.
Alakjában az alvilági Kígyó és az égi Madár egyesül. Ezzel megidézve az eredetileg pozitív jelentéskörét: a Kígyó jelképezte életet adó vizeket és a Madár jelképezte élet leheletét.
Mind a négy elemhez kapcsolódik. A Víz elemet a Kígyó és a vihardémon, esőisten mivolta képviseli. A Sárkány alakja megidézi a sötét, kiszámíthatatlan tenger mélyét. A Víz teremtő és pusztító aspektusát. A Föld elemet megidézi, hogy barlangokban, a föld mélyén él. A Levegő elemet a repülés képessége, a Madár oldala képviseli. A Tűz elemhez a tűzokádó képesség kapcsolja.
Egyszerre képviseli a női pusztító erőt és a Tűz elemhez kapcsolódó égi Sárkány a férfi nemzőerőt. Kínában az egyik olyan élőlény a Főnix és a Lótusz mellett, amely önmagában jeleníti meg a jin-jang egységét.
A mélylélektanban a tudattalanba űzött, elfojtott vágyak megjelenítője. Legyőzése a felnőtté válást, a mesékben ezáltal kiszabadított királylány a lélek felszabadulását jelképezi.
Sárkány a magyar folklórban
A magyar néphagyomány szerint Sárkány olyan harcsából vagy csukából, esetleg kakasból alakul ki, amelyet hét évig nem látott ember. A hiedelmekben megjelenik vízben vagy barlangban kincset őrző, jószágokra és emberekre is veszélyt jelentő Sárkány alakja.
Az európai néphithez hasonlóan a magyar folklórban a Sárkány vihardémon, jégesőt, forgószelet hoz létre. Az üstökösökkel is kapcsolatba hozzák. Általános hiedelem, hogy a viharfelhőkben két rivális Sárkány hadakozik, és a vesztes lezuhan a földre, ahol letelepedik. A garabonciás is Sárkánykígyó hátán lovagolva támaszt vihart.
Néphiedelem, hogy Holdfogyatkozáskor vagy Napfogyatkozáskor az égitestet valamilyen állat, Farkas, Kutya vagy Sárkány falja fel.
Két magyar lovagrend is kapcsolódik a Sárkány jelképhez: Róbert Károly által alapított Szent György Lovagrend és Luxemburgi Zsigmond király által alapított Sárkány Lovagrend. Előbbit a Sárkányölő szentről nevezték el, az utóbbinak egy önmagát a farkával fojtogató, felhasított hátú Sárkány a jelképe. Bethlenék és Báthoriak címerében is megjelenik a Sárkány, ezzel megemlékezve a legenda szerint Sárkányölő ősökre.
Sárkány a magyar népmesékben
A magyar népmesék egy részében a Sárkány a nyugat-európai népek meséihez hasonlóan egy hatalmas hüllő – sokszor 7, 12 vagy 24 fejjel -, amelyet a hősnek le kell győznie. Olykor égi várat vagy kutat / forrást őriz, és csak akkor ad vizet, ha egy szűzlányt áldoznak fel neki. Végül a király lánya kerül sorra, akit megment a hős. A kincsőrző Sárkány csak egyes vidékek népmeséiben jelenik meg.
Más mesékben a közép-ázsiai történetekhez hasonló, emberalakú Sárkány jelenik meg, aki ugyanúgy eszik, iszik, harcol, mint egy ember, és a királylányokat feleségnek rabolja el. Ereje emberfeletti, és egyes meseváltozatokban a legyőzéséhez előbb az erejét rejtő állatot kell megölni, amely mindig egy még kisebb állatot rejt magában (például Vadkan fejéből Nyúl pattan ki, majd a Nyúl fejében lévő dobozból Méh szabadul ki). Az emberalkatú Sárkány olykor pozitív tulajdonságokkal rendelkezik.
A néphiedelemben megjelenő Sárkány a természet totális lehetőségeit, a változásban rejlő szerencsét és végzetes erőt szimbolizálja.
A Sárkány lelki üzenete
Az előttünk álló, nehezen leküzdhető kihívást jelképezi, nagy tettekre hív minket. Megszólítja bennünk az élethivatásunkat. Feltehetjük magunknak a kérdést: Milyen feladat, cél, ami hív engem? Elérhetőnek tartom ezt a célt? Milyen Sárkánnyal kell megküzdenem az eléréséhez?
Teremtő, halhatatlan erő a Sárkány, aki időnként visszavonul a barlangjába gyógyulni. Minket is erre szólít: hagyjunk időt a lelki regenerálódásra. Az életenergiánk megújítására. Felmerülhet bennünk a kérdés: Mi az életemben az a barlang, ahova vissza tudok vonulni? Mi tölti fel az életenergiáimat? Milyen lelki sebeimnek kéne gyógyulnia?
A Sárkány a kincsek, titkok őrzője, így bennünk is a mélyen rejlő, megfékezhetetlen erőt őrzi, ezzel kapcsol össze. Ez az erő lehet önpusztító, romboló erő is. Megtanít, hogy úgy bánjunk a saját erőnkkel, hogy az ne forduljon ellenünk. A saját teremtő erőnkkel köt össze, a belső kincseink felfedezésére szólít. Megrezdíti bennünk a kérdést: Milyen őserő lakik a lelkem mélyén? Felemészt vagy táplál ez az energia? Tudom ezt használni a mindennapjaimban? Milyen kincseket rejt a lelkem mélye? Ki tudom ezeket aknázni?
Összekapcsol minket mind a négy elemmel. Kapcsolódhatunk általa a Föld ősi tudásával, a Tűz teremtő erejével, a Víz teremtő és pusztító mélységével, a Levegő szárnyaló erejével. Megkérdezhetjük magunktól: Melyik elem van bennem túlsúlyban? És melyik elemet kéne erősítenem magamban? Hogyan tudom ehhez a Sárkány erejét használni?
Felhasznált irodalom
- Jeanne Ruland: Az állatok ereje végigkíséri életünket. Bionergetic Kiadó, 2005
- Vígh Éva: Állatszimbólumtár. Balassi Kiadó, Budapest, évszám nélkül
- Jankovics Marcell: Jelkép-kalendárium. Csokonai Kiadó Kft., 1997.
- Bethsabée Blumel – Michel Guillemot: Szimbólumok lexikona – Larousse. Saxum Kiadó Kft., 2009.
- Pál József – Újvári Edit – Andrási Judit et al.: Szimbólumtár – Jelképek, motívumok, témák az egyetemes és a magyar kultúrából. Balassi Kiadó; online verzió: ttp://www.balassikiado.hu/BB/netre/Net_szimbolum/szimbolumszotar.htm
- Hans Biedermann: Szimbólumlexikon. Corvina Kiadó, 1996
- Hoppál Mihály – Jankovics Marcell – Nagy András – Szemadám György: Jelképtár. Helikon Kiadó, 2010
- Tánczos Vilmos: Folklórszimbólumok. Kriza János Néprajzi Társaság, Kolozsvár, 2006
- Basilius Doppelfeld: Szimbólumok III.: Ember és állat (bencés lelkiségi füzetek 19). Bencés Kiadó, 1998
- Magyar Zoltán: Bestiarium Hungaricum – Csodás lények és teremtmények a magyar néphagyományban. Cser Könyvkiadó És Ker. Kft., 2023
Keress műalkotást, Dixit kártyát vagy bármilyen képet a Sárkány azon jelentéséről, energiájáról, amire most leginkább szükséged lenne! Életed mely területén tudnád ezt az energiát használni?
Olvasd el “A hétfejű sárkány” című mesét! Melyik részlet, meseelem érintett meg leginkább? Miért? Rajzold le ezt a részletet, meseelemet és adj címet a rajzodnak!
Menj ki a természetbe, szívd magadba az energiáit! Csukd le a szemed, vegyél néhány mély lélegzetet! Kilégzéseiddel engedd el a benned lévő feszültséget! Engedd megtalálni magadban az őserőt! Hagyd, hogy megjelenjenek benned ennek kapcsán érzések, gondolatok, színek, emlékek! Ha haza értél, készíts ezekről egy rajzot, és adj címet a képnek!
Megosztanád a gondolataidat, tapasztalataidat? Csatlakozz a Facebook csoportunkhoz!
Ha nem szeretnél lemaradni az aktuális időszak lelki tartalmairól, szimbolikájáról, iratkozz fel Hírlevelünkre.